"Végül is ketten maradnak, Isten és a bor" Hamvas Béla
A törökök vidékünkről való kiűzése után, e területek igazgatását a bécsi kancellária vette át. A kancellária utasításai alapján, a vidéket 1750-től kezdődően több hullámban is újratelepítették. Az első betelepülőkkel megérkezett a szőlővenyige is, melyet a telecskai fennsík domboldalain ültettek el.
Az említett szőlők között húzódott az út, amely Telecskára vezetett, ahol az év első vásárát tartották, Szent Vince napján. Mivel e szent volt a borászok és szőlőtőkék védőszentje, a bajsai borászok pincéik elé vitték legjobb boraikat és minden arra járót megkínáltak, s így biztosították a következő szüret jó termését és borát.
Mindenki aki Bajsán keresztül igyekezett a telecskai vásárra, egészségesen itókás állapotban érkezett oda, hiszen minden pincénél megivott néhány pohárkával, hogy a házigazdát meg ne sértse. Az észak-bácskai asszonyok ezért átkozták a bajsai borászokat és Szent Vincét, és ez ma sincs másképpen.